Xorg/Útmutató
Az Xorg az X Window szerver, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kéznél legyen a grafikus környezet. Ez az útmutató elmagyarázza, hogy mi az Xorg, hogy miként kell azt telepíteni, és milyen konfigurációs lehetőségei vannak.
Mi az X Window szerver?
Grafikus vs parancssoros
Egy átlagfelhasználó megijedhet attól a gondolattól, hogy parancsokat kell begépelnie egy parancssori felületen (command line interface - CLI). Miért nincs lehetőségük ezeknek a felhasználóaknak "egérrel rámutatás és kattintás" alapon dolgozni a Gentoo (és általában a Linux rendszerek) által nyújtott szabadságon keresztül? A válasz az, hogy nagyon is van rá lehetőségük! Sőt, hatalmas szabadságuk van e téren is a Linux alapú környezetben!
A Gentoo feltűnő grafikus felületek széles választékát kínálja. Például ablakkezelőket és asztali környezeteket, amelyek telepíthetőek a már működésben lévő Gentoo (Linux alapú) rendszerünkre.
Az egyik legnagyobb meglepetés, amivel a Linux-ban kezdő felhasználók találkoznak: A grafikus felhasználói felület nem más, mint egy rendszeren futó alkalmazás (vagy bizonyos esetekben alkalmazáscsomag). Egyáltalán nem összekapcsolt része a Linux kernelnek, vagy a rendszer más belső elemeinek. Ennek ellenére a grafikus felhasználói interfészek (graphical user interface-k, röviden GUI-k) hatékony eszközök, amelyek a -kötetlenségnek köszönhetően- felszabadítják a korlátok alól a számítógépek grafikus képességeit.
Mivel számos meggondolásból kiderült, hogy a szabványok, és az ezzel járó egységesítés nagyon fontos a fejlesztésben, ezért a világ nyílt, és szabadelvű, nem a végtelenségig haszonelvű informatikus szakemberei közösen létrehoztak egy közös, nyílt, mindenki számára szabadon elérhető szabványt az ablakok képernyőn való kirajzolására és mozgatására, a felhasználóval való interakcióra egér és billentyűzet segítségével, és más alapvető, de fontos szempontok segítségével. Az X Window System nevet kapta, amelyet általában X11-nek, esetleg egyszerűen csak X-nek neveznek. Unix, Linux és Unix-szerű operációs rendszereken használják szerte a világon.
Az X11 szabványt használó, a Linux alapú felhasználók számára grafikus felhasználói felületek futtatását biztosító alkalmazás az Xorg-X11, ami az XFree86 projekt egyik fejlesztési leágazása. Mivel az XFree86 projekt fejlesztője úgy döntött, hogy olyan licencet használ, amely nem teljesen kompatibilis a GPL licenccel, ezért az Xorg leágazás használata a javasolt. Az XFree86 csomagok már nem elérhetőek a Gentoo szoftvertárolóján keresztül.
Az X.org projekt
Az X.org projekt létrehozta és fenntartja az X11 rendszer szabadon terjeszthető, nyílt forráskódú megvalósítását. Ez egy nyílt forráskódú, X11-alapú asztali infrastruktúra.
Az Xorg interfészt biztosít a hardver és a grafikus szoftver között. Emellett az Xorg teljes mértékben hálózattudatos alapokra épül. Lehetővé teszi egy alkalmazás futtatását egy rendszeren, miközben azt egy másik rendszeren lehet megtekinteni.
Telepítés
Az Xorg telepítése előtt készítse elő a rendszert annak használatára. Először állítsa be a kernelt, hogy támogassa a beviteli eszközöket és a videokártyákat. Majd készítse elő az /etc/portage/make.conf fájlt, hogy a megfelelő illesztőprogramok és Xorg-programcsomagok jőjjönek létre, és telepítődjenek fel a rendszerünkre.
Bemeneti-illesztőprogram támogatás
Az Esemény interfész (CONFIG_INPUT_EVDEV) támogatását a kernel konfigurációjának módosításával kell aktiválni. Olvassa el a Kernel konfigurációs útmutatóját a kernel beállításával kapcsolatos információkért.
Device Drivers --->
Input device support --->
<*> Event interface
Kernel-mód beállítás
A modern nyílt forráskódú videó-illesztőprogramok a kernel mód beállítására (KMS) támaszkodnak. A KMS továbbfejlesztett grafikus rendszerindítást biztosít kevesebb villogással, gyorsabb felhasználóváltással, beépített framebuffer konzollal, zökkenőmentes váltással a konzolról az Xorg-ra és egyéb szolgáltatásokkal.
Ellenőrizze, hogy a régi framebuffer illesztőprogramok le vannak tiltva
A KMS ütközik a régi framebuffer-illesztőprogramokkal, amelyeket le kell tiltani a kernel-konfigurációban.
Először készítse elő a kernelt a KMS-re. Ez a lépés függetlenül attól, hogy melyik Xorg grafikus-illesztőprogramot fogja használni:
Device Drivers --->
Graphics support --->
Frame Buffer Devices --->
<*> Support for frame buffer devices --->
## (Disable all drivers, including VGA, Intel, NVIDIA, and ATI, except EFI-based Framebuffer Support, only if you are using UEFI)
## (Further down, enable basic console support. KMS uses this.)
Console display driver support --->
<*> Framebuffer Console Support
Ezután állítsa be a kernelt, hogy a megfelelő KMS illesztőprogramot használja a grafikus kártyához. Az intel, az NVIDIA és az AMD/ATI a leggyakoribb grafikus kártyák, ezért kövesse az alábbi kódlistát az egyes kártyákhoz.
Intel
Az Intel kártyákhoz tekintse meg az Intel cikk kernel részét.
NVIDIA
Az NVIDIA kártyákhoz kettő fajtájú illesztőprogram érhető el. Egy teljesen nyílt forráskódú rendszerhez a Nouveau nevű nyílt forráskódú illesztőprogram javasolt. A második lehetőség a zárt forráskódú NVIDIA illesztőprogram, amelyet hivatalosan is támogat az NVIDIA. Ez a cikk a Nouveau illesztőprogram használatát ajánlja, de ne feledje, hogy bizonyos kártyák esetében nem minden funkció támogatott a nyílt forráskódú illesztőprogram használatával.
A kernel-illesztőprogramon kívül bizonyos kártyákhoz zárt forráskódú firmware-t kell beépíteni a Linux kernelbe. A kiválasztott illesztőprogramtól függően az olvasóknak meg kell látogatniuk az egyes cikkeket, hogy ellenőrizzék, hogy a firmware-re (a sys-kernel/linux-firmware csomagból) szükség van-e az adott kártyához.
Device Drivers --->
Graphics support --->
<M/*> Nouveau (NVIDIA) cards
AMD/ATI
Az újabb AMD/ATI kártyákhoz (RadeonHD 2000 és újabb) az emerge paranccsal állítsa össze és telepítse a sys-kernel/linux-firmware csomagot. (A csomag tartalmazza a radeon és amdgpu illesztőprogramok firmware-jét). Ha ezen csomagok valamelyike telepítve van, tegye a Radeon illesztőprogramot a kernel moduljává, vagy opcionálisan állítsa be a kernelt a Radeon cikk firmware szakaszában leírtak alapján, vagy ha újabb AMD grafikus kártyája van (GCN1.1+), akkor az AMDGPU cikk firmware szakaszában leírtak alapján.
Régebbi kártyák:
## (Setup the kernel to use the radeon-ucode firmware, optional if "ATI Radeon" below is M)
Device Drivers --->
Generic Driver Options --->
[*] Include in-kernel firmware blobs in kernel binary
## # ATI card specific, (see Radeon page for details which firmware files to include)
(radeon/<CARD-MODEL>.bin ...)
## # Specify the root directory
(/lib/firmware/) External firmware blobs to build into the kernel binary
## (Enable Radeon KMS support)
Device Drivers --->
Graphics support --->
<M/*> Direct Rendering Manager (XFree86 4.1.0 and higher DRI support) --->
<M/*> ATI Radeon
[*] Enable modesetting on radeon by default
[ ] Enable userspace modesetting on radeon (DEPRECATED)
Újabb kártyák:
## (Setup the kernel to use the amdgpu firmware, optional if "AMD GPU" below is M)
Device Drivers --->
Generic Driver Options --->
[*] Include in-kernel firmware blobs in kernel binary
## # AMD card specific, (see AMDGPU page for details which firmware files to include)
(amdgpu/<CARD-MODEL>.bin ...)
## # Specify the root directory
(/lib/firmware/) External firmware blobs to build into the kernel binary
## (Enable Radeon KMS support)
Device Drivers --->
Graphics support --->
<M/*> Direct Rendering Manager (XFree86 4.1.0 and higher DRI support) --->
<M/*> AMD GPU
[ /*] Enable amdgpu support for SI parts
[ /*] Enable amdgpu support for CIK parts
[*] Enable AMD powerplay component
ACP (Audio CoProcessor) Configuration --->
[*] Enable AMD Audio CoProcessor IP support (CONFIG_DRM_AMD_ACP)
Display Engine Configuration --->
[*] AMD DC - Enable new display engine
[ /*] DC support for Polaris and older ASICs
[ /*] AMD FBC - Enable Frame Buffer Compression
[ /*] DCN 1.0 Raven family
<M/*> HSA kernel driver for AMD GPU devices
Az x86/amd64 rendszeren a régebbi Radeon kártyák (X1900 sorozat és régebbi) nem igényelnek extra firmware-t vagy speciális firmware-konfigurációt. A Direct Rendering Manager (DRM) és az ATI Radeon módbeállító illesztőprogram az egyetlen kernelbeállítás, amely a megfelelő működéshez szükséges.
A Linux kernel >= 3.9 nem rendelkezik a Modeseting alapértelmezett engedélyezése a radeonon lehetőséggel, mivel ez már alapértelmezés szerint van benne. Ne ijedjen meg, ha ez az opció hiányzik az új kernelekből.
A Linux kernel >= 4.15 tartalmaz Display Core-t (DC), amely szükséges az AMDGPU működéséhez. Ezt az újabb illesztőprogramot a GCN5.0 Vega és a DCN1.0 Raven Ridge (APU) számára írták, de további funkciókat is hozzáad a régebbi Radeon grafikus kártyákhoz, kezdve a GCN1.1 Southern Islands-től és az újabbaktól. A tervek szerint ez a kiegészítő támogatás a régebbi Radeon kártyákhoz szabványossá válik, ezért ne ijedjen meg, ha ez az opció hiányzik az újabb kernelekből.
Lépjen ki a kernel konfigurációjából, építse újra a kernelt, és indítsa újra a számítógépet.
Most, hogy a KMS beállítása megtörtént, folytassa az /etc/portage/make.conf fájl előkészítését a következő részben.
Most, hogy a kernel elkészült, az /etc/portage/make.conf fájl néhány változóját be kell állítani az Xorg telepítése előtt.
Make.conf
A Portage ismeri az X USE jelölőzászlót, amely lehetővé teszi az X támogatását más csomagokban (alapértelmezett minden asztali profilban). Győződjön meg arról, hogy ez a USE jelölőzászló hozzá van adva a USE jelölőzászló listához, hogy biztosítsa az X kompatibilitást a rendszer egészére:
/etc/portage/make.confUSE="X"
Az első változó a VIDEO_CARDS. Ez a használni kívánt grafikus kártya illesztőprogramok beállítására szolgál, és általában a jelenlévő grafikus kártya típusán alapul. A leggyakoribb beállítások a nouveau az NVIDIA kártyák vagy a radeon az AMD kártyák esetében. Mindkettő aktívan fejlesztett, jól támogatott nyílt forráskódú illesztőprogramokkal rendelkezik. Az újabb AMD grafikus kártyákhoz (Southern Islands és újabbak) a nyílt forráskódú amdgpu illesztőprogram is rendelkezésre áll. További részletekért tekintse meg az AMDGPU cikkét.
Vannak még az NVIDIA és az AMD/ATI, az
nvidia és az fglrx szabadalmaztatott illesztőprogramjai is. A szabadalmaztatott illesztőprogramok beállítása azonban túlmutat ezen útmutató keretein. Kérjük, olvassa el a Gentoo Linux NVIDIA útmutatót és a Gentoo Linux ATI GYIK-et. További információkért, és tanácsért az illesztőprogram kiválasztásával kapcsolatban, olvassa el az előbb említett útmutatókat.Az intel illesztőprogram használható asztali számítógépekhez, vagy olyan laptopokhoz, amelyek közös Intel integrált grafikus lapkakészlettel rendelkeznek. További részletekért tekintse meg az Intel X illesztőprogramok leírást.
A VIDEO_CARDS változó egynél több értéket is tartalmazhat, mindaddig, amíg minden érték szóközzel van elválasztva.
A második változó az INPUT_DEVICES, és annak meghatározására szolgál, hogy mely illesztőprogramokat kell létrehozni a beviteli eszközökhöz.
A make.defaults alapértelmezett bemeneti eszköz-illesztőprogramja a Libinput.
Azért, hogy le ellenőrizze azt, hogy mi van éppen aktuális beállítva, futtassa a következő parancsot:
user $portageq envvar INPUT_DEVICESHa alternatív beviteli eszközökre, például Synaptics érintőpadra van szükség egy laptophoz, akkor feltétlenül adja hozzá őket az /etc/portage/make.conf fájl INPUT_DEVICES változójához:
## (For mouse, keyboard, and Synaptics touchpad support)
INPUT_DEVICES="libinput synaptics"
## (For NVIDIA cards)
VIDEO_CARDS="nouveau"
## (For AMD/ATI cards)
VIDEO_CARDS="radeon"
Ha a javasolt beállítások nem működnek, akkor az emerge paranccsal hozza létre és telepítse az x11-base/xorg-drivers programcsomagot (a művelet lépései lejjebb). Ellenőrizze az összes elérhető opciót, és válassza ki azokat, amelyek a rendszerre vonatkoznak. Ez a példa egy billentyűzettel, egérrel, Synaptics érintőpaddal és Radeon grafikus kártyával rendelkező rendszerre vonatkozik.
root #emerge --pretend --verbose x11-base/xorg-driversThese are the packages that would be merged, in order: Calculating dependencies... done! [ebuild R ] x11-base/xorg-drivers-1.20-r1::gentoo INPUT_DEVICES="libinput synaptics -elographics -evdev -joystick -keyboard -mouse -vmmouse -void -wacom" VIDEO_CARDS="nouveau radeon -amdgpu -ast -dummy -fbdev (-freedreno) (-geode) -glint -i915 -i965 -intel -mga -nv -nvidia (-omap) -qxl -r128 -radeonsi -siliconmotion (-tegra) (-vc4) -vesa -via -virtualbox -vmware" 0 KiB
A USE jelölőzászlók jelentése a következő:
USE flags for x11-base/xorg-server X.Org X servers
+elogind
|
Use elogind to get control over framebuffer when running as regular user |
+udev
|
Enable virtual/udev integration (device discovery, power and storage device support, etc) |
debug
|
Enable extra debug codepaths, like asserts and extra output. If you want to get meaningful backtraces see https://wiki.gentoo.org/wiki/Project:Quality_Assurance/Backtraces |
minimal
|
Install a very minimal build (disables, for example, plugins, fonts, most drivers, non-critical features) |
selinux
|
!!internal use only!! Security Enhanced Linux support, this must be set by the selinux profile or breakage will occur |
suid
|
Enable setuid root program(s) |
systemd
|
Enable use of systemd-specific libraries and features like socket activation or session tracking |
test
|
Enable dependencies and/or preparations necessary to run tests (usually controlled by FEATURES=test but can be toggled independently) |
unwind
|
Enable libunwind usage for backtraces |
xcsecurity
|
Build Security extension |
xephyr
|
Build the Xephyr server |
xnest
|
Build the Xnest server |
xorg
|
Build the Xorg X server (HIGHLY RECOMMENDED) |
xvfb
|
Build the Xvfb server |
Alapértelmezés szerint a suid USE jelölőzászló le van tiltva, ami rendben van, ha az X az ajánlás szerint olyan logind bejelentkezési szolgáltatás alatt fut, mint az elogind vagy a systemd. A suid USE jelölőzászlót azonban engedélyezni kell az /etc/portage/package.use/xorg-server fájlban, ha nincs bejelentkezési szolgáltató, és az X normál felhasználói fiók alatt fut, pl. startx-el lett elindítva. Kérjük, tekintse meg ezt a szoftvertároló hír részletet is. A suid beállítása megakadályozza a jogosultsági hibákat a /dev/tty0 vagy a 7-es virtuális konzolon.
Emerge
Az összes szükséges változó és USE jelölőzászló beállítása után végül telepíthető az Xorg-szerver:
root #emerge --ask x11-base/xorg-serverAmikor a telepítés befejeződött, akkor néhány környezeti változót újra kell inicializálni a folytatás előtt. Frissítse a profilt ezzel a paranccsal:
root #env-update
root #source /etc/profile
Gratuláció
A X-szerver úgy lett megtervezve, hogy azonnal működjön, és nincs szükség a felhasználó részéről az Xorg konfigurációs fájljainak manuális szerkesztésére. Úgy lett leprogramozva, hogy különösebb felhasználói beavatkozás nélkül képesnek kell lennie észlelnie és konfigurálnia az olyan eszközöket, mint például a kijelzők, billentyűzetek és egerek.
Kérjük Önt, hogy próbálja futtatni a startx parancsot a konfigurációs fájlok szerkesztése nélkül. Ha az Xorg nem indul el, vagy más probléma van, akkor szükség lehet az Xorg kézi beállítására. Ezt a következő részben ismertetjük.
Ha az Xorg szervert futtatni szeretné mint nem root felhasználó, de a root jogaival futtatná azt, akkor kapcsolja be a logind bejelentkezési szolgáltatót (tekintse meg a Nem root Xorg leírást), vagy állítsa be a suid USE jelölőzászlót (tekintse meg a fenti megjegyzést).
Ha változtatások lettek végrehajtva a kernelen, akkor ne felejtse el újraindítani a rendszert a startx parancs használata előtt azért, hogy az újonnan felépített kernelt használhassa a régi helyett. Ha a kernel egy újabb verzióra lett frissítve a folyamat során, akkor valószínűleg a rendszerbetöltő konfigurációs fájljait is frissíteni kell.
Az xorg.conf.d könyvtár
A fájlok konfigurálása az xorg.conf.d könyvtárban a végső megoldásnak tekinthető. Ha csak lehetséges, akkor futtassa az Xorg szervert speciális konfiguráció nélkül. Ez az alapelvárás.
Az Xorg konfigurációs fájlok többsége az /etc/X11/xorg.conf.d/ könyvtárban található. Ha ez a könyvtár nem létezik, akkor hozza azt létre. Minden fájl egyedi nevet kap, és .conf-ra kell, hogy végződjön. Az Xorg konfigurációs könyvtárában található fájlnevek alfanumerikus sorrendben kerülnek beolvasásra. Például a 10-evdev.conf nevű fájl a 20-synaptics.conf nevű fájl előtt lesz beolvasva, valamint az a-evdev.conf nevű fájl a b-synaptics.conf nevű fájl előtt lesz beolvasva, és így tovább. Az ebben a könyvtárban található fájlokat nem kötelező számozni, de ez segít az alantos embernek a rendszerezésben és így a könnyebb átláthatóságban. A rendszerezés hasznos a hibás konfigurációs fájlok hibakeresésekor is.
Az Xorg példakonfigurációkat kínál a /usr/share/doc/xorg-server-${version}/xorg.conf.example.bz2 fájlban. Ezekkel egyéni konfigurációs fájlokat hozhatunk létre az /etc/X11/xorg.conf.d/ könyvtárban. A példafájlok erősen kommentezve vannak, de ha további dokumentációra van szükség a szintaxissal kapcsolatban, akkor a man xorg.conf kézikönyv mindig elérhető a rendszerünkön. További példák az útmutató végén található Egyéb források részben találhatók.
Az startx használata
Próbálja meg a startx parancs futtatásával elindítani az X-szervert. A startx parancs valójában egy futtatható szkript fájl (az x11-apps/xinit programcsomagból), amely egy X munkamenetet indít el. Pontosabban, elindítja az X munkamenetet, és a szerveren elindít még néhány grafikus alkalmazást is. A következő logika alapján dönti el, hogy mely alkalmazásokat futtassa:
- Ha létezik egy .xinitrc nevű fájl a home könyvtárban, akkor az ott felsorolt parancsok lesznek végrehajtva.
- Ellenkező esetben beolvassa az XSESSION változó értékét az /etc/env.d/90xsession fájlból, és ennek megfelelően végrehajtja a releváns munkamenetet. Az XSESSION értékei az /etc/X11/Sessions/ mappában érhetők el. Azért, hogy be legyen állítva egy rendszerszintű alapértelmezett munkamenet, futtassa a következő parancsot:
root #echo XSESSION="Xfce4" > /etc/env.d/90xsession
- Ez létrehozza a 90xsession fájlt, és az alapértelmezett X munkamenetet Xfce-re állítja. Ne felejtse el futtatni az env-update programot a 90xsession módosítása után.
user $startxHa nincs ablakkezelő telepítve, egy fekete képernyő jelenik meg. Mivel ez annak a jele is lehet, hogy valami nincs rendben, az x11-wm/twm és a x11-terms/xterm csomagok csak az X tesztelésére telepíthetők.
A programok telepítése után futtassa újra a startx parancsot. Meg kell, hogy jelenjen néhány xterm ablak, ami megkönnyíti az X szerver megfelelő működésének ellenőrzését. Ha elégedett az eredménnyel, akkor végül depclean-elje az x11-wm/twm és a x11-terms/xterm programcsomagot, amennyiben a fenti lépésben telepítette azokat. Nem lesz szükség rájuk a megfelelő asztali környezet beállításához.
A munkamenet (indító program) argumentumként is megadható a startx-nak:
user $startx /usr/bin/startfluxboxEmellett az X11-szerveropciók átadásához dupla kötőjellel előzze meg őket:
user $startx -- vt7Az X beállításainak a módosítása
Képernyőfelbontás beállítása
Ha a képernyőfelbontás rossznak tűnik, ellenőrizze az xorg.conf.d konfiguráció két részét. Először is, a Screen szakasz felsorolja azokat a felbontásokat, amelyekkel az X-szerver futni fog. Lehetséges, hogy ez a szakasz egyáltalán nem sorol fel felbontásokat. Ha ez a helyzet, akkor az Xorg megbecsüli a felbontásokat a második, Monitor rész információi alapján.
Most válassza ki a felbontást. A következő példában az /etc/X11/xorg.conf.d/40-monitor.conf fájlból hozzáadjuk a PreferredMode sort, így az X-szerver alapértelmezés szerint 1440x900 képpont felbontásról indul. Az Option részben az Device-nak meg kell egyeznie a monitor nevével (DVI-0), amely az xrandr parancs futtatásával tudunk lekérdezni. Telepítse az xrandr programcsomagot (emerge xrandr) csak arra az időre, amíg megkapja ezeket az információkat. A monitor neve utáni argumentum (a Device részben) meg kell, hogy egyezzen a Identifier -el a Monitor szekcióban.
/etc/X11/xorg.conf.d/40-monitor.confSection "Device"
Identifier "RadeonHD 4550"
Option "Monitor-DVI-0" "DVI screen"
EndSection
Section "Monitor"
Identifier "DVI screen"
Option "PreferredMode" "1440x900"
EndSection
Futtassa az X-szervert (startx), hogy megtudja, vajon a kívánt felbontást használja-e.
Több képernyő
Az /etc/X11/xorg.conf.d/ fájlban egynél több monitor is létrehozható. Adjon minden monitornak egyedi azonosítót, majd sorolja fel a fizikai pozícióját, például "Oldalsó" vagy "Felső" egy másik monitort. A következő példa bemutatja, hogyan konfigurálhat DVI, és VGA-monitort úgy, hogy a VGA-monitor a jobb oldali képernyő.
/etc/X11/xorg.conf.d/40-monitor.confSection "Device"
Identifier "RadeonHD 4550"
Option "Monitor-DVI-0" "DVI screen"
Option "Monitor-VGA-0" "VGA screen"
EndSection
Section "Monitor"
Identifier "DVI screen"
EndSection
Section "Monitor"
Identifier "VGA screen"
Option "RightOf" "DVI screen"
EndSection
Billentyűzet konfigurálása
A billentyűzetkiosztás közötti váltáshoz tekintse meg a Billentyűzetkiosztás váltása című cikket.
Előfordulhat, hogy ennek a szakasznak a többi részére nincs szükség, ha követi a Billentyűzetkiosztás váltásáról szóló cikket.
Ha az X-szervert nemzetközi billentyűzet használatára szeretné beállítani, akkor hozza létre a megfelelő konfigurációs fájlt az /etc/X11/xorg.conf.d/ mappában. Ez a példa egy cseh billentyűzetkiosztást mutat be:
/etc/X11/xorg.conf.d/30-keyboard.confSection "InputClass"
Identifier "keyboard-all"
Driver "evdev"
MatchProduct "AT Translated Set 2 keyboard" # apply to devices having this as a substring
MatchIsKeyboard "true" # apply to "keyboard" devices only
Option "XkbLayout" "us,cz"
Option "XkbModel" "logitech_g15"
Option "XkbRules" "xorg"
Option "XkbOptions" "grp:alt_shift_toggle,grp:switch,grp_led:scroll,compose:rwin,terminate:ctrl_alt_bksp"
Option "XkbVariant" ",qwerty"
MatchIsKeyboard "on"
EndSection
A "terminate" parancs (terminate:ctrl_alt_bksp) lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a Ctrl+Alt+Backspace billentyűkombináció használatával leállítsák az X munkamenetet. Ettől azonban az X gyalázatos módon lép ki -- amit a felhasználóknak érdemes elkerülniük. Ha a programok teljesen lefagyasztották a képernyőt, akkor lehet ez a módszer hasznos. Esetleg amikor az Xorg környezetet konfiguráljuk és módosítjuk, akkor lehet hasznos. Azonban, legyen óvatos, amikor megöli az asztalt ezzel a billentyűkombinációval, ugyanis a legtöbb program nem igazán szereti, ha ilyen durva módon fejeződik be. Például éppen a RAM memóriában tárolt, tehát a lemezre ki nem írt információk egy része, ha nem az összes ("nyitott dokumentumokban" tárolt információ), adat elvesznek.
Mivel az "evdev" illesztőprogram több eszközt is tud kezelni (még nem billentyűzet-alapú eszközöket is), előfordulhat, hogy a szekciót csak néhány eszközre kell korlátozni az összes eszköz megfelelő működéséhez. Használja a MatchProduct direktívát az eszköz nevének megadásához. További információért keresse fel a man xorg.conf súgót.
Az XkbModel-ról és az XkbOptions-ről további információért olvassa el a /usr/share/X11/xkb/rules/base.lst fájlt és a man xkeyboard-config súgót.
Befejezés
Futtassa a startx parancsot és örüljön az eredménynek. Önnek most egy (remélhetőleg) működő Xorg-szervert kellene kapnia! A következő lépés egy hasznos ablakkezelő vagy asztali környezet, például a KDE, GNOME vagy Xfce telepítése. Ezen asztali környezetek telepítésével kapcsolatos információk megtalálhatóak ezen a wikin.
További olvasnivaló a témában
- Non root Xorg — describes how an unprivileged user can run Xorg without using suid.
- Wayland — a replacement for the X11 window system protocol and architecture with the aim to be easier to develop, extend, and maintain
- X (Biztonsági kézikönyv) - A biztonsági kézikönyv bejegyzése ami az X-szerver biztonságáról szól.
- Xorg — az X-szervernek egy nyílt forráskódú megvalósítása.
- Xorg/Guide — elmagyarázza, hogy mi az Xorg, hogy miként kell azt telepíteni, és milyen konfigurációs lehetőségei vannak.
- Xrandr — X protocol extension and its CLI tool xrandr are used to manage screen resolutions, rotation and screens with multiply displays in X
- X server — the main component of the X Window system which abstracts the hardware and provides the foundation for most graphical user interfaces, like desktop environments or window managers, and their applications.
Külső források
Konfigurációs fájlok létrehozása és szerkesztése
A man xorg.conf és a man evdev gyors, de teljes körű hivatkozásokat ad a konfigurációs fájlok által használt szintaxisról. Ügyeljen arra, hogy az Xorg konfigurációs fájlok szerkesztése közben meglegyenek nyitva egy terminálon olvasásra!
Példakonfigurációk találhatók a /usr/share/doc/xorg-server-*/xorg.conf.example.bz2 helyen.
Számos online forrás is található a /etc/X11/ könyvtárban található konfigurációs fájlok szerkesztéséről. Itt csak néhány szerepel. Használja kedvenc webes keresőjét, hogy többet is találjon.
Egyéb források
A különféle grafikus asztali környezetek és alkalmazások telepítésével, és konfigurálásával kapcsolatos további információk a Gentoo asztali erőforrások szekcióban találhatók a mi dokumentációnkon belül.
Az Xorg szerver 1.9 vagy újabb verziójára történő frissítéskor feltétlenül olvassa el az átállási útmutatót.
Az X.org számos GYIK-et tartalmaz a webhelyén, a többi dokumentáción kívül.
This page is based on a document formerly found on our main website gentoo.org.
The following people contributed to the original document: Sven Vermeulen (SwifT) , Joshua Saddler(nightmorph)
They are listed here because wiki history does not allow for any external attribution. If you edit the wiki article, please do not add yourself here; your contributions are recorded on each article's associated history page.